„Noha a rák sajnos évszázadok óta az egyik legpusztítóbb betegség az emberekre nézve, Rákellenes Világnap csak 18 éve létezik. Az ezredfordulón tartották meg első ízben a rákellenes világkongresszust. 2000. február 4-én szervezték Párizsban, ahol a jelenlevők történelmi jelentőségű dokumentumot írtak alá a gyilkos kór elleni, világméretű összefogás érdekében. A Párizsi Charta nevű Rákellenes Alapítványt olyan jeles személyiségek szignálták, mint a legkomolyabb rákkutató szervezetek, társaságok vezetői, kimagasló tudású orvosok, betegeket képviselő civil szervezetek, kormányzati tisztségviselők, illetve az ipar kiemelkedő tagjai. A dokumentum aláírása alkalmából lett február 4-e a Rákellenes Világnap – abból a célból, hogy a kór ellenes összefogást mindenki tartsa szem előtt.
A Párizsi Charta többek között a minőségi rák-ellátás fontossága mellett tette le a voksát, s kiemelte az emberséges kezelést. Hangsúlyozta, mennyire fontosak az orvosi kutatások a témában s azt is, hogy ezeket minél előbb klinikai területen is alkalmazni kell. A Rákellenes Világnap alkalmából felhívták a figyelmet arra, hogy a rákos betegeket nem lehet megbélyegezni, közömbösen viselkedni velük, s félni sem kell tőlük. Ezért is lényeges az emberek megfelelő tájékoztatása a kórral kapcsolatban – különösen fontos ez a páciens esetében, hiszen nem mindegy, milyen mértékben működik együtt a terápia sikeréért.
A Párizsi Charta kiemelte, hogy a betegséget minél korábbi státuszában fel kell fedezni, ezért rendszeres rákszűrésekre van szükség.
A Rákellenes Világnapon azt is megfogalmazták: attól függetlenül, milyen stádiumban van a rákos beteg, életminőségének, közérzetének javítása, fájdalmai csökkentése elsődleges cél legyen.
A lényeg tehát az, hogy a Rákellenes Világnap ráirányítsa a figyelmet a rák elleni harc fontosságára – s minél kevesebb legyen a daganatos beteg.
Magyarországon sok a beteg
A rákos megbetegedések terén hazánk sajnos kiemelkedő. A szív- és érrendszeri után a daganatos betegségek vezetnek – a második leggyakoribb haláloknak számítanak Magyarországon. Nőknél elsősorban a mellrák, a tüdő- és a vastagbélrák, férfiaknál pedig ugyancsak a tüdőrák és a vastagbéldaganat, valamint a prosztatarák sorolható a vezető halálokok közé.
A Rákellenes Világnap arra is igyekszik felhívni a figyelmet, hogy a rákról beszélni kell, s meg kell ismertetni az emberekkel annak megelőzési lehetőségeit, valamint a korai felismerés módjait. Tisztában kell lenniük a gyógyítás eredményeivel, a legújabb módszerekkel.
Tehetünk ellene
A betegség korai észleléséért az Európai Rákellenes Kódex alkotott szabályokat. Ezek között szerepel a 3 évente ajánlott nőgyógyászati rákszűrés 25 és 65 év között, a mammográfiás vizsgálat kétévente 45 és 65 év között. Vastagbélszűrés 50-70 éves kor között javasolt s az 50 év feletti férfiaknál a prosztatarákszűrés életmentő lehet.
A Magyar Rákellenes Liga ajánlásai között szerepel emellett, hogy minden betegnek alapvető joga van hozzájutni a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
2018. február 4-én többek között a Magyar Rákellenes Liga tart nagyszabású rendezvényt, ahogy minden esztendőben, ezúttal (A)mit tehetünk, (a)mit tehetek a rák ellen címmel a társadalmi és egyéni felelősségről Budapesten, 10 órától az OKISZ Inkubátorházban”.
