„IPAR 4.0 és a versenyképesség” Jövőbemutató eszközök és módszerek a mindennapokban

A nagysikerű rendezvény célközönségét elsősorban a KKV cégvezetők, továbbá a minőségirányítással, vállalatfejlesztéssel, a termelésirányítással, valamint a Lean módszerrel és az információmenedzsmenttel foglalkozó szakemberek képezték. A felkért gyakorlott előadók naprakész, konkrét esettanulmányokkal alátámasztott tájékoztatást adtak a robotizáció, a minőség és az automatizálás aktuális kérdéseiről, illetve azok gyakorlati összhangjának szükségességéről. Így kívánták elérni azt a célt, hogy néhány korszerű ipari digitalizációs szoftver bemutatásával, továbbá a legjobb ipari gyakorlatok megosztásával és a kapcsolatteremtés elősegítésével szolgáltassanak „könnyen emészthető” példákat elsősorban a KKV-k Ipar 4.0 fejlesztéseihez, illetve versenyképességük növeléséhez.

„IPAR 4.0 és a versenyképesség”  Jövőbemutató eszközök és módszerek a mindennapokban

Az 1994-ben megalakult, immár 25 éve a minőség szolgálatát végző ISO 9000 FÓRUM Egyesület a szakmai rendezvényt az S&T Consulting Hungary Kft. szakmai közreműködésével szervezte meg.

A narrátor és moderátor szerepét Kovács Lajos, az S&T Kft. ipari digitalizációs üzletfejlesztési menedzsere látta el.

Az ISO 9000 FÓRUM Egyesület elnöksége nevében Rózsa András elnök köszöntötte a vendégeket, kiemelve a szervezet szakmai és anyagi stabilitását. Mint emlékeztetett rá, érdekes és félelmetes világban élünk: 36 autómárka összeszerelő üzemei működnek Magyarországon, ezért messzemenően érdekeltek vagyunk a gépjárműipar további progresszív fejlődésében. Nevetséges dolog azonban, hogy például a kórházak nem fogadják el egymás eredményeit, de a közlekedés is szörnyű állapotban leledzik. Van tehát még tennivalónk bőven és ehhez nyújt hathatós segítséget a digitalizáció. Még mindig nem született meg azonban az Ipar 4.0 fogalmának egységes definíciója.

A köszöntő után a következő előadások hangzottak el, mint felvetések és szellemi provokációk.

Nyírő Ferenc, az S&T Kft. Ipari Digitalizáció üzletág vezetője:
Mit üzen a kínai Ipari Digitalizáció Program? A magyar versenyképesség globális perspektívából nézve

Nyakunkon a sárga veszedelem: mindenütt elkezdődött a digitalizációval fémjelzett 4. ipari forradalom. A legélesebb kihívás Keletről érkezik, ahol – különösen Kínában és Indiában – nagyon brutális változások következtek be, amellett ezek az országok irtózatos sebességgel növekednek. Az Egyesült Államok a jövőben is megőrzi eddigi innovátor szerepét, de Európa számára bizony ez a játszma megnyerhetetlen.

Miben rejlik Kína sikereinek titka? A 2015 májusában kiadott „Made in China 2025” stratégiai terv az alacsonyabb minőségű áruk gyártása helyett a magasabb értékű termékek és szolgáltatások előállítását szorgalmazza: ez lényegében a kínai iparágak gyártási képességének korszerűsítését jelenti. Erős központi akarat érvényesül a távol-keleti országban, ami erős végrehajtási képességgel párosul (a kínai sárkánynak csak egyetlen feje van).

Nálunk, Magyarországon koránt sem csak a sokat emlegetett munkaerőhiány okoz problémát, hanem más szemléletre, azaz paradigmaváltásra van szükség: kicsi lépésekkel próbáljunk előre haladni. A robotizáció és az ipari digitalizáció megkerülhetetlen: napjainkra általános trenddé vált a fizikai és a digitális világ konvergenciája. A legnagyobb veszélyt számunkra a Pató Pál-féle hozzáállás jelenti, vagyis ha csupán várunk, anélkül, hogy csinálnánk is valamit. Az S&T Kft. igyekszik számos jó példával elöl járni, így többek között segítséget nyújtanak a BMW Group világklasszis járműveinek tervezéséhez. Az élő természetben kifejlődött megoldások műszaki gyakorlatba való átültetésével sikerült kifejleszteniük olyan bionikus és könnyű konstrukciókat, mint például a mindössze 35 kg-os elektromos motorkerékpár.

Kovács Lajos: Termelés végrehajtás és ütemezés: MES, IoT, PLM és ERP. Melyiktől mit várhatunk?

Elöljáróban tisztázzuk az angol mozaikszavak jelentését.

MES (Manufacturing Execution System) = gyártástámogatási és folyamat közeli termelés-végrehajtási rendszer

IoT (Internet of Things) = a dolgok internete, adatszolgáltatás a gépek szoros integrálásával

PLM (Product Lifecycle Management) = termék életciklus menedzsment, termék- és gyártási adatok

ERP (Enterprise Resource Planning) = vállalati erőforrás tervezés, mint vállalatirányítási információs rendszer

Big Data = a big data, mint fogalom a nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó és nagyon változatos adatok feldolgozásáról szól. A big data fogalma alatt azt a komplex technológiai környezetet (szoftverthardverthálózati modelleket) értjük, amely lehetővé teszi olyan adatállományok feldolgozását, amelyek annyira nagy méretűek és annyira komplexek, hogy feldolgozásuk a meglévő adatbázis-menedzsment eszközökkel jelentős nehézségekbe ütközik.

M2M (machine to machine) = az eszközök egymással kommunikálása az adatfeldolgozás és adatküldés céljából. Az előnye ezeknek a rendszereknek az a képesség, hogy a kívánt gyakorisággal tudnak nagy mennyiségű adatot továbbítani és ennek költségei folyamatosan csökkennek. A műholdas és mobil hálózatok esetében egy úgynevezett átjáróra van szükség. Ennek feladata, hogy a kapott adatokat továbbküldésre alkalmassá alakítsa és továbbítsa a hálózati központ felé interneten vagy zárt hálózaton keresztül. Az átjáró adatbiztonsággal kapcsolatos funkciókat is ellát. Az átjárónak fontos szerepe van abban az esetben is, amikor az adatforgalom megfordul, vagyis a központ adatokat kér a mérőeszköztől vagy utasításokat ad számára. Függetlenül attól, hogy az alkalmazás önálló vagy egy nagyobb rendszer része, a cél, hogy a kapott adatok alapján a rendszer automatikusan tudjon reagálni és a megfelelő információval lássa el a felhasználót. Például egy épületgépészeti M2M rendszer üzenetet küldhet a karbantartóknak e-mail vagy sms formájában, ha valahol javításra van szükség vagy éppen elérkezett az általános karbantartás ideje.

AI (Artificial Intelligence) = mesterséges intelligencia alatt leggyakrabban a gépek logikus gondolkodásra és tanulásra való képességét értjük. Fontos, hogy az AI a bonyolultabb, korábbról még nem ismert feladatok megoldását nem pusztán kifinomult, mindenre kiterjedő programozás miatt, hanem önállóan, "tudatosan" képes elvégezni.

A technológia fejlődése teljesen átalakítja a gyártást: okos, összekapcsolt gépekre és megfelelő informatikai rendszerekre van szükség. Gyorsan nő az érdeklődés az IoT gyártásban való alkalmazása iránt, előtérbe kerül a mérnöki és a gyártási együttműködés (mit, hogyan, hol és mikor gyártsunk?). Nagy segítséget nyújt a vállalati üzleti és kontroll rendszerek integrálásához a Nemzetközi Automatizálási Társaság ISA95 Modellje, amely biztosítja az automatizált interfészek kifejlesztését a vállalati és a vezérlő rendszerek között. Az intelligens termékek összekapcsolása a folyamatok optimalizálásával új értékteremtési lehetőségeket hoz létre, amellett a felhasználási tapasztalatok gyűjtéséhez is hozzájárul.

A szinte határtalan lehetőségeket nyújtó ThingWorx egyetlen keretrendszerként funkcionálva olyan átfogó vállalati IoT technológiai platformot biztosít, ami lehetővé teszi a fejlesztők számára a gyors fejlesztést, a termelést, valamint a kapcsolódást az ipari internethez (IIOT). Így valósul meg az intelligens gépek és a valós idejű analitika együttes kihasználása. Az IIoT mögött meghúzódó filozófia az, hogy az intelligens gépek nemcsak jobbak az embereknél az adatok valós időben történő rögzítését és elemzését tekintve, hanem jobban is kommunikálják azokat a fontos információkat, amelyek segítségével az üzleti döntések gyorsabban és pontosabban meghozhatók.

Zöldi Viktor szenior INFOR konzulens, S&T Kft.:
Gyártás orientált, Ipar 4.0-ra felkészített, KKV-k számára is elérhető ERP megoldás

A 2002-ben alapított Infor Global Solutions egy multinacionális szolgáltató a gyártáshoz és a szolgáltatásokhoz szükséges ERP megoldások terén. Emellett az integrált kiegészítő lehetőségek egész tárházát kínálja, ideértve többek között a vállalati teljesítménygazdálkodást, az ügyfélkapcsolatok kezelését, a termék életciklus kezelést a tervezéstől a szerviz tevékenységig, a szállítási lánc kezelését, a teljeskörű pénzügyeket és a kontrolling tevékenységet, továbbá a szállítói kapcsolatok menedzselését is. Mára a leggyorsabban növekvő informatikai világcéggé nőtte ki magát és a harmadik legnagyobb szoftverfejlesztő cég a világon.

Az Infor Global Solutions moduláris felépítésű a következő modulokkal:

  Általános; CRM (az ügyfélkapcsolatok menedzsmentje)

  Projekt;

  Beszerzés; Raktározás; Értékesítés

  HR (humán erőforrás menedzsment)

  Pénzügyek

  Gyártás; Minőségirányítás; Szerviz

Az egyes modulok önmagukban is képesek funkcionálni bizonyos határok között.

A kis- és középvállalkozások előtt álló egyik legnagyobb kihívás manapság abban rejlik, hogy a tömegtermelést az igény alapú gyártás váltja fel, ami csökkenti a sorozat mennyiségeket és növeli a változatok számát. Az előadó egy partner kisvállalat példáján keresztül mutatta be, hogyan lehetséges a különböző gyártási logikák, az automatizált gyártástervezés, a rugalmasság és a gyors adatelérés egyidejű megvalósítása, méghozzá belső IT nélkül. Az ION szoftver segítségével megvalósított munkafolyamat automatizálás és a mobil alkalmazások lehetővé tették a korábban tapasztalható 3-4 hetes szállítási késések megszüntetését.

A világszerte és hazánkban is egyre népszerűbb Infor LN globális ERP-felhő a kisebb és a nagyvállalatok számára egyaránt hasznos, ami a vállalkozás és az ellátási lánc egészének integrálásával növeli az átláthatóságot, az agilitást és az új értékek előállítását. Az iparágra jellemző elemzések az üzleti partnerekkel való hatékonyabb kommunikálás céljából segítenek a valós idejű adatok gyűjtésében és a mutatók monitorozásában.

Kőrösi Gábor digitális gyártási csoportvezető, S&T Kft.:
Modern gyári és robot szimuláció

Az S&T Consulting Hungary Kft. egyszerű, látványos és erőteljes Visual Components 3D gyártási szimulációs szoftverével magabiztosan tervezhetők az új gyártási megoldások és a jövő gyárai. A szimulációs szoftver egy matematikai képlet segítségével végzi el valamely valós jelenség modellezését. Ez lényegében egy olyan program, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy tényleges teljesítés és kivitelezés nélkül is megfigyelhesse a műveletet, még annak gyakorlati alkalmazása előtt. A szimulációs szoftvert széles körben használják a berendezések tervezéséhez és a termelés optimalizálásához, hogy a végtermék a lehető legközelebb legyen az előírt paraméterekhez, anélkül, hogy a folyamat későbbi módosítása költséges lenne. A szoftver tulajdonképpen a valóság kiterjesztéseként (AR) értelmezhető.

Kocsis Ernő ügyvezető igazgató, Roto Elzett Certa Kft.:
Miért vagyunk „IPAR 4.0 Mintagyár”?

A cég fő termékei a különféle nyílászárók, amelyek „két világ határán” helyezkednek el: a kétrétegű ablakok hőszigetelő képessége vetekszik a téglafaléval, amellett a biztonságtechnika is egyre nagyobb szerephez jut. Napjainkban számos új kihívás jelentkezik a termékek és a szolgáltatások minőségével szemben: a költséghatékony gyártás mellett – a sorozatnagyságok csökkenésével – egyre nagyobb szerepet kap az egyedi igényekhez való alkalmazkodás, a növekvő rugalmasság, a munkaerő felvétel és megtartás, illetve a szállítási határidők pontos betartása. A robotizációnak és a teljesítménytől függő bérezési rendszernek köszönhetően évente átlagosan 3-5%-al növekszik a hatékonyság. Az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási tanúsítvánnyal rendelkeznek, ami lehetővé tette az energiaköltségek 4%-os csökkentését.

A MES gyártástámogatási rendszer biztosítja a gyártási adatok nyomon követhetőségét, a TPM teljeskörű hatékony karbantartás pedig a gépek állásidejének 2% alá csökkentését, valamint a gépkihasználtság 15%-os növelését. Az OEE teljes eszközhatékonysági mutató segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhető a gépek, berendezések és felszerelések állapota. Az állandó szerszámkövetés azonos alkalmazotti létszám mellett is lehetővé teszi a zökkenőmentes szerszám ellátottságot.

Hogyan nyilvánul meg a vállalat Ipar 4.0 mintagyár jellege? A demonstráció (gyárlátogatások) mellett tudástranszfert is végeznek például a termelés menedzsment alapjainak oktatásával, amellett egyszerű fejlesztési terveket és részletes beruházási terveket is készítenek. Az épületfenntartás területén vizuális eszközöket alkalmaznak és növelik a gyártás, illetve a hőkezelt alkatrészek nyomon követhetőségét. A hatékonyság és a termelékenység modern eszközökkel történő növeléséhez hozzájárul az átlátható szerszámgyártás is. A dolgozók érdeklődését és elkötelezettségét a belső oktatások megszervezésével tartják ébren.

A vezetőség álma (jövőképe) is hangsúlyozza a tanulás jelentőségét:

„Okos gyárban, okos emberek, okos gépeken, okos termékeket gyártanak.”

Rumpler Ádám Account manager, KUKA Hungária Kft.:
Az automatizálás előnyei és dilemmái. A KUKA válasza az Ipar 4.0-ra

„A KUKA az Ön partnere a robot alapú automatizálásban!”

Világszerte jelenlevő német vállalat, amely 120 év szakmai tapasztalattal rendelkezik az ipari automatizálás és robotizálás terén. A vállalat neve az alapítók nevéből és az alapítás helyéből (Keller und Knappich, Augsburg) képezett mozaikszó.

Valamennyi robotvezérlő szekrény összeszerelése – 1600 fővel – Magyarországon, 3 telephelyen zajlik.

A robotok evolúciója az ipari automatizálással vette kezdetét az 1970-es évek végén. Ezt követte a kollaboratív, az emberi munkaerővel együttműködő robotok, majd a nem egyhelyben álló, mozogni képes (mobil) robotok nemzedéke. Ezek voltak a fejlődés első mérföldkövei, amelyek már teljes technikai lefedettség alatt vannak. Az Ipar 4.0 folyamat legelejétől kezdve azonban új igény jelentkezik, amely nem más, mint az ember és a robot kollaborációja, amit az összes információ kapcsolódásának igénye hívott életre.

A fenti kollaborációt az teszi lehetővé, hogy az ember biztonságosan beléphet a mesterséges intelligenciával (AI) és nyomatékérzékelő képességgel ellátott robot munkaterébe. Ez válthatja valóra az emberrel kommunikálni képes robot vízióját, mint például az önvezető autó. A robotkar automatikus működése (540 és 3500 mm között) az ember munkaterében csak jól kiépített biztonságtechnika alapján lehetséges. A karkinyújtás mellett az ipari kollaboratív robotok másik speciális alkalmazását a nagy terhelhetőség (3 és 1300 kg között) teszi lehetővé.

A biztonságos ipari robotok felhasználása minden olyan közegben ajánlható, ahol a robotkar és az operátor egymás mellett, azonos munkatérben dolgozik.

Farkas Zsolt egyetemi adjunktus, BME Gép és Terméktervezés Tanszék:
Az ipari digitalizáció jelene és jövője: IPAR 4.0 oktatás a BME-n

Sokan sokféleképpen határozzák meg az Ipar 4.0 fogalmát: van, aki az ipar digitális transzformációjáról, illetve az integrált kíber-fizikai rendszerekről beszél, de akadnak jócskán olyanok is, akik a dolgok internetével (IoT) vagy az óriási adatsokasággal (Big Data) azonosítják. A 2017-ben életre hívott BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) Technológiai Központja ezt a meghatározást vallja magáénak:

„Olyan termelési folyamatok és szolgáltatások összessége, illetve hatékony szervezése, melyek keretében az eszközök önállóan kommunikálnak és egymással összehangoltan működnek az anyagáram mentén az adott célok elérése érdekében.”

Az emberek és a dolgok kapcsolódásának rohamos felgyorsulását éljük, ugyanakkor egyre öregszik és fogyatkozik a társadalom: csökken az itthon maradó képzett munkaerő aránya. Gyorsan változnak a dolgozókkal szemben támasztott követelmények is: ma már nem elég a „figyelj és reagálj” szlogen, ami jól működött a szabványosított és ismétlődő egyszerűbb folyamatok esetében. A mai munkavállalónak támogatott döntési folyamatokban kell helyt állnia, és a monitoring alapján hibamegelőzést és beavatkozást is végre kell hajtania (preventív karbantartás).

A fentiekben már említett FIEK egyrészt önálló egyetemi egység, másrészt egy kutatásszervezési modell szerepét is betölti. Az iparral kapcsolódóan oktatási és hallgatói projekteket is vezet. Példa erre a XI. Nemzetközi Pneumobil verseny 2018-ban, illetve a vezető nélküli, okos versenyautó, amibe nem is kell beleülni.

Kerekasztal: kérdések, válaszok

Nagy kérdés: a hazai KKV-k hogyan álljanak hozzá a negyedik ipari forradalomhoz? A hozzászólásokból az a válasz kristályosodott ki, hogy mindenekelőtt szemléletváltásra és szaktanácsadók igénybe vételére van szükség. Az alapok megszerzéséhez (folyamatszemlélet, mérések, ellenőrzések, szervezettség, dokumentáltság) nélkülözhetetlen a képzés és az oktatás, majd ezt követően a mintagyárak meglátogatása, a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel stb.

A szép és a rendezettség iránti igények felkeltéséhez is szükséges a megfelelő oktatás, az odaadás és a példamutatás – ezekkel kell tehát kezdeni!

Sajnos, a magyar vállalatok jelentős része nem innovatív: a hagyományos géppark üzemeltetéséhez inkább új embereket vesznek fel. A paradigmaváltáshoz azonban nem csak nyitott gondolkodás kell, hanem sok-sok pénz is, mert az új technológiák nagyon beruházás igényesek. Mivel az ipari digitalizációval az előre jutás mellett a túlélést is biztosíthatjuk magunknak, valóban érdemes befektetni, de ehhez felső vezetői döntés szükséges, mert alulról jövő kezdeményezéssel nem lehet messzire jutni. A vezetőségnek tehát nyitottan kell hozzáállnia a kérdéshez.

Emellett azonban nem hanyagolható el a dolgozói motiváció és elkötelezettség növelése sem – ez már önmagában 25-30%-os hatékonyság növelést eredményezhet.

Szinte észre sem vesszük, úgy válnak szókincsünk részévé az iparban zajló technológiai fejlődés új fogalmai. A kifejezések gyors terjedése miatt azonban fennáll a veszélye, hogy a felhasználók másképp értelmezik ugyanazt az angol nyelvű szókapcsolatot, mozaikszó kifejezést. Ezért minél előbb meg kell barátkoznunk az IPAR 4. 0 által használt idegen szavakkal, kifejezésekkel a sikeres egyértelmű alkalmazásuk érdekében.

Vigyázni kell arra is, hogy az Ipar 4.0 ne váljon valamiféle jól hangzó kampánnyá, mint a TQM vagy a Six Sigma. Ez ugyanis egy működési filozófia – az legyen a kiindulási pont, hogy a stratégiai célunk megvalósításán keresztül üzleti sikert érjünk el. Ne a szoftverek, illetve a robotok oldaláról kezdjük el a folyamatot, hanem legfőképpen alkalmas vezetőket és munkatársakat keressünk. Ha a kritikus sikertényezők figyelembe vételével járunk el, nem fognak elmaradni a pozitív társadalmi hatások sem.

A szakmai rendezvényt érdekes és látványos kiállítás egészítette ki.

Összeállította: Várkonyi Gábor